két elhajított test
2019.10.03. 10:12
a kinagyított képen jól látszik
szemünkben a szomorú fény
egyre messzebbre utazunk
lényeg az eltávolodás
nem érzékeljük lefelé
vagy felfelé könnyebb-e az út
olyan tapasztalatlanok vagyunk
mint két elhajított testet
a környezetünk mozgat tovább
vadszedret eszünk
gombát amiből rengeteg van
de mi csak egyfélét ismerünk
tölgyek alatt alszunk
és arról álmodunk
hogy valami téridő-görbület
visszarepít minket a kezdetekhez
Szerző: metz_sharon
Szólj hozzá!
Címkék: vers elidegenedés elvándorlás újraprogramozás elhajított testek téridő-görbület
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.